Nem sokkal hivatali idejének vége előtt Joe Biden amerikai elnök levette a szomszédos Kubát a „terrorizmust támogató államok” listájáról. Biden ezt az amerikai kongresszus előtt jelentette be. A kormány egyik magas rangú képviselője kifejtette, hogy „jelenleg nincs hiteles bizonyíték arra, hogy Kuba továbbra is támogatja a nemzetközi terrorizmust”.
Ez azt jelenti, hogy az USA visszavonja a Kuba elleni átfogó gazdasági blokádjának egy pénzügyi-politikai részét, amely sérti a nemzetközi jogot, és amely globálisan blokkolt vagy kriminalizált minden Kubával kapcsolatos pénzátutalást és kifizetést. Ez volt a kubai bizonytalan társadalmi-gazdasági helyzet egyik fő oka, mivel az olajellátást és számos más import- és exporttevékenységet súlyosan korlátoztak.
A Biden-kormányzat emellett fel akarja függeszteni az 1996-os Helms-Burton-törvényt is, amely lehetővé teszi, hogy azok a felperesek, akiknek a kubai forradalom győzelme után államosították a tulajdonát, beperelhessék azokat a vállalatokat, amelyek ezzel a tulajdonnal üzletelnek.
Ezen túlmenően az amerikai kormányzat törli a kubai vállalkozások és intézmények hosszú listáját, amelyek az amerikai személyek és vállalatok számára tiltottak, mint például a szigeten található tucatnyi szálloda.
Világszerte óriási mértékben megnövekedtek a felhívások az amerikai terrorlistáról való törlésre. Alig két nappal Biden döntésének nyilvánosságra hozatala előtt a Prensa Latina kubai hírügynökség „Határozott követelés Bidenhez: vegyék le Kubát a terrorista listáról” címmel közölt cikket.
Miguel Díaz-Canel kubai elnök pozitívan reagált Biden bejelentésére, és azt írta: „Ez egy helyes irányba mutató döntés, bár megkésve és korlátozott hatókörrel. A blokád és a 2017 óta bevezetett, a kubai gazdaság megfojtására és népünk nehézségeinek okozására irányuló szélsőséges intézkedések többsége továbbra is érvényben marad”.
A kubai nép továbbra is „ellenzi és elítéli a gazdasági háborút és az amerikai szövetségi pénzekből finanszírozott beavatkozási, dezinformációs és lejárató intézkedéseket”. Ugyanakkor Kuba nem mond le arról, hogy „civilizált kapcsolatot” alakítson ki az Egyesült Államokkal, amely „tiszteletben tartja szuverenitásunkat” – mondta az elnök.
Mint Díaz-Canel az X-en egymástól függetlenül bejelentette, már január elején levelet küldött a pápának, aki „2025-ös szent jubileumi évet” hirdetett. Erre hivatkozva és ennek tiszteletére 553 olyan személynek adott szabadságot, akiket különböző bűncselekmények miatt jogerősen elítéltek. Ezek a szabadlábra helyezések a kubai igazságszolgáltatási rendszer jogi szabályai szerint szokásos eljárásnak számítanak.
Bruno Rodríguez külügyminiszter az X-en hangsúlyozta, hogy Kubának soha nem lett volna szabad felkerülnie a terrorizmus állami támogatóinak listájára, „ez egy önkényes és politikailag motivált kijelölés volt, amely nagyon súlyos hatással volt a kubai népre”. Egyúttal köszönetet mondott „minden kormánynak, multilaterális és regionális testületnek, vallási és civil társadalmi szervezetnek, szolidaritási csoportnak és külföldön élő kubaiaknak”, és arra kérte őket, hogy „továbbra is támogassák a kubai népet igazságos ügyében, amíg a blokádot végre fel nem oldják”.
A kubai külügyminisztérium keddi közleményében hangsúlyozta, hogy a gazdasági blokád és a 2017 óta annak szigorítására bevezetett több tucat kényszerintézkedés közül sok „továbbra is érvényben marad, teljes mértékben területen kívülálló hatással, és sérti a nemzetközi jogot és minden kubai emberi jogait”.
Példaként említette: „Folytatódik az üzemanyag-szállítmányok illegális és agresszív üldözése, amelyek behozatalához Kubának törvényes joga van. Folytatódik a kegyetlen és abszurd üldözése Kubának a más országokkal kötött törvényes nemzetközi orvosi együttműködési megállapodásainak, ami emberek millióit fosztja meg az egészségügyi ellátástól, és korlátozza a kubai közegészségügyi rendszer lehetőségeit. Kuba vagy a Kubával kapcsolatban álló állampolgárok nemzetközi pénzügyi tranzakcióit továbbra is tiltják és megtorlásoknak vetik alá. A Kubában kikötő kereskedelmi hajók szintén továbbra is fenyegetésnek vannak kitéve.”
Az amerikai állampolgároknak, vállalatoknak és amerikai vállalatok leányvállalatainak szintén továbbra is tilos Kubával vagy kubai szervezetekkel kereskedni „nagyon korlátozott és szabályozott kivételektől eltekintve”.
A külügyminisztérium arra is rámutatott, hogy egy másik amerikai kormányzat „a jövőben visszafordíthatja a Biden-kormány e közelmúltbeli pozitív intézkedéseit, ahogyan azt már más alkalmakkor is tette, és ami a legitimitás, az etika, a következetesség és az ésszerűség hiányának jele a Kubával kapcsolatos megközelítésében”.
Biden hivatali elődje, Donald Trump 2021 januárjában, hivatalba lépésének utolsó hetében tette vissza Kubát a terrorlistára. Külügyminisztere, Mike Pompeo akkor kijelentette, hogy Havanna „ismételten támogatást nyújtott a nemzetközi terrorcselekményekhez azáltal, hogy menedéket nyújtott terroristáknak”. A kolumbiai ELN gerillák tagjainak jelenlétét említette a karibi szigeten a béketárgyalások részeként. A kubai kormány emellett megtagadja az amerikai Fekete Felszabadítási Mozgalom legalább két tagjának kiadatását: Joanne Chesimardot (73), aki nemzetközileg Assata Shakur néven ismert, és Charles Lee „Charlie” Hillt (71). Mindkettőjüket az FBI az 1970-es évek eleje óta körözi.
Barack Obama elnök (2009-2017) kormánya 2015-ben a közeledési politika részeként levette Kubát az USA „terrorista listájáról”.
A listán jelenleg Kubán kívül a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Irán és Szíria szerepel.
Írta: Edgar Göll, Vilma Guzmán
Forrás: Amerika21
